Aranyalma
Aranyalma
Az Aranyalma című mű alapja Federico García Lorca egyik legjelentősebb és egyben időtlen drámája, a Bernarda Alba háza, azonban mind a környezet, a nyelvezet; mind pedig a konfliktus fő motívumai modern színezetet kapnak. A Lorca-drámából ismert spanyol virtust pedig felváltja a görög istennők és nimfák hasonlóan heves temperamentuma.
Az Aranyalma helyszíne egy szabadulószoba; a Lorcánál megjelenő nyolc éves gyász jelentette bezártság így ebben a drámában pusztán egy hatvan perces családi kényszerprogrammá szelídül. Az Aranyalmában a Bernarda Alba házához hasonlóan három generáció jelenik meg, és a szereplők magukon hordozzák az eredeti műből ismert karakterek jellemvonásait.
Minden szereplő önmaga karikatúrájaként jelenik meg; a könnyűvérű Aphroditétől a hipszterként villogó (és klasszikus műveket folyvást rosszul idéző) Kalliopén át egészen az utolsó két szótagokat visszhangzó Echoig. A hölgyek vágyának tárgya a játék házigazdájaként jelenlévő Paris. A felszínre kerülő indulatokat a később megjelenő Erisz igyekszik szándékosan a végletekig fokozni.
A darabban kiváló magyar költők versei mellett helyet kapnak Jorge Luis Borges, Emanuel Swedenborg gondolatai, a szobából kijutás kulcsa pedig Eleai Zénón híres teknősbéka-paradoxona.
Szereposztás
Szereposztás
A karakter-leírásokhoz kattints a szereplők nevére!
Jellemzők: filozofikus, nyugodt, higgadt, pozitív, emelkedett, békés, konfliktuskerülő.
Motívumok: Héra anyja, az „idő (Kronosz) felesége”, fontos a számára a családi béke, ezért szervezte a közös programot. Bízik benne, hogy jó élményeket szereznek együtt, és sikerül feloldani a lányok közti konfliktusokat.
Jellemzők: megkeseredett, kielégületlen, gőgös, féltékeny, kimért, hűvös, sértődött, frusztrált, csalódott, távolságtartó, bosszúálló.
Motívumok: Zeusz folyton megcsalta (egy afférjához Echo falazott, ezért van rá kihegyezve). Athénével az a gondja, hogy szintén Zeusz egyik félrelépéséből született.
Jellemzők: vagány, távolságtartó, szkeptikus, gúnyos, rideg, cinikus, határozott, harcias, kicsit faragatlan, aszexuális.
Motívumok: Nincs kedve itt lenni, nem akar részt venni a játékban, idegesíti Kalliopé. Hirtelen, könnyen dühbe gurul, nem hisz a szerelemben, de féltékeny Aphroditére.
Jellemzők: önelégült, kihívó, szeszélyes, bohó, flörtöl mindenkivel, feszegeti a határait, incselkedik.
Motívumok: Lenézi a többieket, öntelt kivételes szépsége miatt, és ezzel minden tekintetben vissza is él.
Jellemzők: múzsaként valódi ripacs, igazi művészlélek, nagyon szenvedélyes, imád szerepelni.
Motívumok: A programra Rhea azért hívta meg, hogy színrelépéseivel oldja a feszültséget. Kizárólag idézetekben szólal meg, de folyvást pontatlanul idéz.
Jellemzők: cserfes, pletykás, kotnyeles, bájos bőbeszédű, kíváncsi.
Motívumok: Nagyon lelkes, hogy meghívták és nimfa létére itt lehet az istennők között, ezért bizonyítani akarja rátermettségét.
Jellemzők: a viszály istennőjeként fellengzős, úriaskodó, kellemetlen figura.
Motívumok: nem hívták meg Péleusz és Thétisz esküvőjére (itt: a szabadulószobába), ezért később jön be. Egyetlen célja, hogy a végletekig fokozza a feszültséget a többiek között.
Jellemzők: kicsit gépies, vőfély-stílusú játékmester, afféle modern salesman, övé a szabadulószoba.
Motívumok: eleinte csak a haszon érdekli, de ez a karakter átalakul, amikor őszintén beleszeret Aphroditébe, és vágyakozva tervezgeti vele a közös jövőt.
Hangtechnika: Nagy Bulcsú
Írta és rendezte: Szabó Rita
Rudas Attila emlékére
